Nem mintha nem lehetne fejben tartani a receptet, de azért leírom: (azért jó leírni ezeket is, mert így mikor azon agyalok, hogy mi a fenét főzzek, akkor csak bekukkantok a blogra (már ha lesz elég bejegyzés ahhoz, hogy legyen miből választani...) és már meg is lett az ihlet :) )

Amennyi sárgarépa itthon volt (kb. 1 kg) megpucoltam, felkarikáztam, vajon megpároltam, picit sóztam, cukroztam, majd annyi vízzel felöntöttem, hogy éppen ellepje. Ebben jó puhára főztem, majd kb. 1 dl tejszínt hozzáöntve botmixerrel pépesítettem. Kész. Finom és egyszerű :) Fotó majd máskor, mert nincs itthon a fényképező.

Ennél a receptnél kivételesen tudom honnan van, egy régi Rama receptkönyvből. Mivel itt Ramat nem lehet kapni én vajjal csinálom, de úgy is finom.

Először is el kell készíteni a tésztát. (kb. 30 db-hoz való a recept)

12 dkg lisztet összekeverünk egy mokkáskanál sütőporral. 4 dkg kristálycukrot és 1 csomag vaníliás cukrot kikavarunk 6 dkg Ramaval (én értelem szerint vajjal), majd összedolgozzuk a sütőporos liszttel. Fél órára megy a hűtőbe, addig összeaprítom a töltelékhez az aszalt gyümölcsöket (barack, mazsola, szilva, kandírozott ananász, akármi), mogyorót, diót, ami van. (kb. 200-250 g). Ezután nagyon vékonyra kinyújtom ( az eredeti reept szerint 2 mm, hát ahogy sikerül), majd kb. 4 cm átmérőjű köröket szaggatok belőle. Sütőpapíros tepsibe kerülnek és pár perc alatt (mondjuk 5) 170-180 fokon elősülnek.

Ezalatt megcsinálom a tölteléket: 3 dkg Rama (ill. vaj) 5 dkg kristálycukor, 1 ek méz 1 csomag vaníliás cukor megy egy kis edénybe és kis lángon addig melegítem míg kicsit karamellizálódni kezd. Hozzáadok 3 ek főzőtejszínt és 1-2 percig főzöm, amíg sima massza lesz. Ezután az apróra vágott aszalt gyümölcsöket, diót, stb. belekeverem és kész.

Ebből a töltelékből mindengyik sütikorongra teszek egy kanállal, és a sütőbe visszatolva még néhány percig sütöm-szárítom.

Ezután kis hatásszünet következik, mert ki kell hűlnie, ezután gőz fölött egy tábla csokit olvasztok és a korongok talpát a csokiba mártom, majd sütőpapírra téve hagyom megdermedni. Amikor a csoki teljesen megszilárdult éles késsel levehető a papírról. Nagyon édes, de nagyon finom :)

Ez a család egyik kedvence, így elég gyakran csinálom. Az arányok úgy nagyjából, mert sosem mérem ki, csak úgy érzésből...

Egy nagyobb fej vöröshagymát apróra vágok, vajon üvegesre párolom. A konzerv kukoricát (kb. 2 nagy dobozzal) szűrőben lecsepegtetem, majd a hagymához öntöm. Húslevessel (illetve kb. 1 liter víz + 2 leveskocka) felöntöm, felforralom és kis lángon főzöm vagy 10 percig. Ezután leturmixolom, apró lyukú szűrőn átszűröm, (jól át is nyomkodom, mert magától nem folyna át), és mikor már minden levet kinyomkodtam akkor újra elkezdem főzni , majd beleöntök még egy doboz konzervkukoricát (egész kukoricaszemek). Pár perc főzés után belekeverek 2 dl főzőtejszínt és fűszerezem reszelt szerecsendióval, őrölt borssal, pici citromlével és szárított rozmaringgal. Ha kell még sót is teszek bele, bár általában nekem nem szokott hiányozi.

Azért ez az első mert ma épp ezt sütöttem. Ez az egy recept amit fejből tudok, de valamit csak írni kell ha már elkezdtem, nem? :)

Szóval 250 g vaj, 250 g liszt és 250 g túró, só (kb. 1 teáskanál, de ízlés dolga). Mindezt összekeverem-gyúrom, amíg tészta állaga nem lesz. Akkor kinyújtom és csíkokra vágom. (Közben igyekszem a csajaim kezét nem levágni mert mindig a kés alá kotorásznak...)

Tepsibe sütőpapír, rá a rudacskák, tojássárgájával megkenem, picit megsózom és (ha nem olyan éhes a nép mint ma akkor) lehet rá szórni sajtot vagy szezámmagot vagy akármit. Ez a mennyiség egy estés adag.

Van már egy blogom, minek még egy?

Nos, ez tulajdonképpen nem is blog. Csak mostanában volt egy kis szabadidőm és a neten bogarászva ráakadtam néhány egész jó gastroblogra. Olyanoktól, akik tudnak és szerenek főzni. (Azaz nem olyanok, mint én. Nekem a főzés egy a házimunkák közül: meg kell csinálni.) Viszont ez adta az ötletet, hogy miért ne tárolhatnám én is egy blogon a receptjeimet? Úgyis mindig elkavarodnak és nem találom őket, na meg ide képeket is lehet feltenni, könnyű rendszerezni és így ha főzni kell valamit csak átlapozom és már meg is van az ihlet. Legalábbis most így képzelem :)

A recepek a legritkább esetben saját kreálmányok, többnyire szakácskönyvekből, netről szedegetem őket, aztán kipróbálom és ha ízlik akkor lefotózom és fel fognak kerülni ide. Remélem ez nem sért semmiféle szerzői jogot, ha mégis akkor szóljatok :)